Drogdealer

Novák Ádám vagyok. 2000. április 26-án születtem. Anyámat nem ismerem mert születésemkor elhagyott. Gondolom nem kellettem neki. Eleinte apám nevelt, de amikor 4 éves voltam, börtönbe zárták sikkasztás miatt. A nagymamám azt mesélte, hogy apámnak volt egy cége, amit még az apjától örökölt, de a cég bevételének nagy részét megtartotta és a könyvelésben meghamisította. Erre aztán rájött az állam és apámat lecsukták. Szóval a nagymamámhoz kerültem. Az ő nyugdíjából éltünk, ami valljuk be nem volt valami sok, így meg kellett tanulnom nélkülözni. 6 évesen elkezdtem iskolába járni. Nem voltak barátaim, az osztálytársaim mindig csúfoltak a ruháim miatt. Utáltam a sulit. Mivel a nagymamám nyugdíjából már nem tudtunk megélni, ezért amikor 8 éves lettem elkezdtem illegálisan dolgozni egy rakodó cégnél. Minden nap iskola után mentem és éjfélig dolgoztam. Emiatt a jegyeim kezdtek leromlani és délutánonként a suliban kellett maradnom tanulni, így nem tudtam időben odaérni a céghez és ezt a főnök egy idő után megelégelte és kirúgott. Ezt nem akartam elmondani otthon, mivel tudtam, hogy a mama már megint idegeskedne a pénz miatt, ezért más megoldást kellett keresnem. Minden héten egyszer el kellett mennem a gyógyszertárba kiváltani a mama gyógyszereit és ilyenkor mindig félreraktam egy-két szemet belőle. A gyógyszereket először az osztálytársaimnak árultam, azt mondtam nekik, hogy ettől majd jobban fognak tanulni. Később már felsőbb éveseknek is adtam el nyugtatókat. Egyszer megkeresett egy csávó, akinek altatót adtam el, hogy nem szeretnék e több pénzt keresni „gyógyszerek” árulásával. Persze egyből tudtam, hogy drogokra gondol, és nem akartam úgy végezni, mint az apám, de kellett a pénz, úgyhogy elvállaltam a munkát. Hát így kerültem kapcsolatba a drogokkal. Először még csak kispályásoknak adtam el füvet, később pedig saját kapcsolataim lettek. 16 éves korom után már nem jártam iskolába. 18 éves voltam amikor a nagymamám meghalt. A házát eladtam és kibéreltem egy lakást a 8. kerületben, mert ott sok az ügyfél. És most itt tartunk. Röviden ennyi az élettörténetem. 19 évesen én vagyok a 8. kerület legnagyobb drogdílere.

Bűn:
Amikor 17 éves voltam, üzleteltem egy öreg milliárdossal. Hetente találkoztunk, és mindig rendben lement az üzlet. Egyszer viszont nem fizette ki az árut, azt mondta, hogy majd legközelebb. Beleegyeztem, mert eddig nem volt ilyen. Következő alkalommal, amikor jött, akkor mondtam neki, hogy előbb a pénzt, de most sem fizetett és így nem akartam odaadni neki a cuccot. Megfenyegetett, hogy ha nem adom oda neki, akkor beköp a rendőrségnél. Szóval odaadtam neki, azt mondta, hogy legközelebb tényleg fizetni fog. Persze nem hittem neki. Velem senki sem szórakozhat. Így következő találkozásnál olyan drogod adtam neki amiből, ha annyit vesz be mint a szokásosból meghal. Persze ezzel az alkalommal sem fizetett, így tiszta maradt a lelkiismeretem. Többet nem jött.